Jointly for our common future!
Csíksomlyói Zarándokközpont

Csíksomlyó, a kegyhely

A kegytemplom és a Ferences rendház

A csíksomlyói kegyhely elemeit tekintve – a ferences testvérek feljegyzései alapján - több részből tevődik össze: gótikus templom, barokk templom és ennek tartozékai, kegyszobor, csodák a kegyhelyen.

A feljegyzések szerint a kegyhelyen megtelepedett ferencesek 1442-1448 között építették fel először a gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban, és amely több javítás után is eredeti alakjában fennállott egészen 1802-ig. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni, és 1876-ban fejezték be teljesen. Ugyanebben az évben, augusztus 20-án szentelték fel.

A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobor, amely a XVI. század elején hársfából készült, reneszánsz stílusú alkotás. Magassága 2,27 méter, és emiatt említik úgy, mint a világon ismert kegyszobrok közül is a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, lába alatt a holddal, fején tizenkét csillagból álló koszorúval. Ugyanakkor királynőként is ábrázolja Szűz Máriát, hiszen fején korona van, jobb kezében jogart tart, bal karján pedig szent Fiát, a világ Megváltóját tartja.

A kegyhelyen a Mária szobor áll a középpontban. A századok folyamán a kegyszobornál nagyon sok csoda történt, mondák és feljegyzések alapján sok ima meghallgatásra talált. Erről tanúskodik a kegyszobor körül elhelyezett számos márványtábla.

A kegyhelyhez szorosan kapcsolódik a kolostor, amely mai alakjában az 1773-1779-es években épült fel. Korábban a gótikus templommal egyidőben épített kisebb kolostor létezett, amelyet főként a tatár betörések pusztításai miatt kellett az 1700-as éves folyamán újjáépíteni.

„A csíksomlyói kolostor keletkezésétől fogva Csík vallási és szellemi központját képezte, temploma pedig a kezdetektől búcsújáróhely volt. Mindig vonzó és gyűjtő hely, amelyet tömegesen felkeresnek, és ahová szívesen jönnek” – írja Fr. Urbán Erik atya a Csíksomlyó Üzenete című kiadványban. Ma a kegyhely központi nagybúcsúja a pünkösdi búcsú, amelyre több százezer ember zarándokol el, de több ezres tömeget gyűjt ide az őszi Mária neve búcsú és a hónap első szombatjára szervezett Mária-köszöntő is. Valamennyi nagyobb kegyhelyi programot a Szűzanya iránti nagy tisztelet és kegyelet alakította ki. Ugyanakkor ahhoz, hogy egyre több egyéni és közösségi zarándoklat szerveződik a kegyhelyre és annak környékén is, ehhez nagymértékben hozzájárultak társadalmi változások is.

Ahogy ft. dr. Tempfli Imre fogalmaz: „Nyugaton látni és tapasztalni, hogy mennyire felgyorsult az élet. Az embernek alig jut ideje a lelkére. Az mindig valahol a mindennapi élet gondjai és problémái után kullog. Ugyanakkor az is észlelhető, hogy milyen látogatottak és keresettek újabban a lelkigyakorlatok és a missziók. Az emberek egyre többen érzik úgy, hogy lelküknek is szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra, táplálékra és továbbképzésre. Ezért is keresnek fel annyian egy-egy hétvégére valamilyen kolostort vagy lelkigyakorlatos házat, sokszor egyedül, máskor családostól, hogy ott lelkileg is megpihenjenek. Külön meg szeretném említeni a zarándoklatokat. Azok itt, nyugaton reneszánszukat élik. […] Felfigyeltem arra a nagy lelkesedésre, amely az útvonal [zarándok útvonalak – szerk. megjegyzés] által érintett egyházközségekben támadt. Mivel magyarázható ez a nagy érdeklődés? Szerintem azzal a felismeréssel, hogy az anyagi nem minden, hanem vannak az élet és a boldogság számára tartalmasabb értékek is. Ezeket az Isten által lelkünkbe írt értékeket pedig csakis a lelkigyakorlatok, a missziók és legfőképp a zarándoklatok hozzák felszínre.”

További társadalmi szereplők

Csíksomlyón a kegytemplom és a ferences rendház mellett több egyházi és/vagy egyház-közeli intézmény, szervezet is működik. Lelki és szellemi töltetű programkínálatukkal kiegészítik a kegyhely által zarándokok és turisták számára nyújtott lehetőségeket. A lelki-szellemi központ kialakítása ezekkel az intézményekkel és szervezetekkel partnerségben valósul meg. Partnerségben főként a katolikus egyház helyi intézményeivel, valamint azokkal a keresztény szervezetekkel, akik Csíksomlyóra gyakran szerveznek lelki-szellemi töltetű programokat. Ahogyan azt az alábbi ábra is mutatja, valamennyi szereplőnek jut egy „tortaszelet”, hiszen mindannyian Csíksomlyón (is) tevékenykednek, gazdagabbá téve ezáltal a kegyhely kínálatát. (Társadalmi hatásuk és feladatvállalásuk valószínűleg nem azonos mértékű, de itt nem ezt kívánjuk méltatni, hanem az aktív és bevonható helyi szereplők sokaságát kívánjuk megjeleníteni.)

A legfontosabb intézményi szereplők tehát: